Aranykoporsó

Miért is olvasnák ma (kis)kamasz gyerekek az Aranykoporsót?

Hiszen hosszú, tele van latin névvel-szóval, régen írták, régen játszódik.

A Harry Potter kötetek, a Gyűrűk ura sikere, a szintén nagy példányszámban megjelenő ifjúsági kalandregények, lányregények, horror művek, az Egri csillagok mint Nagy Könyv talán azt is jelzik, hogy epikus művek hossza nem feltétlenül kizáró oka az olvasásnak. Ha a mű fölkelti az érdeklődést, akkor az elolvasható, ha több száz oldal is. Persze nem árt fölhívni a fiatal olvasók figyelmét arra sem, hogy egyáltalán nem ciki, ha unalmasabbnak vélt részeket átugornak, kihagynak. Ha utóbb kiderül, hogy a történet megértéséhez mégis szükség van rá, majd visszalapoznak.

Móra Ferenc regénye témájából fakadóan tényleg sok latin szót tartalmaz. De mindet elmagyarázza, s ha esetleg rejtve is marad egy-egy név, szó pontos jelentése, az biztosan nem akadályoz a tovább olvasásban. (A kiadások pedig szószedettel is segítik az olvasót.)

A történet 1700 éves, történelmi időkbe vezet. A regény megértéséhez azonban nem kell több, mint amennyit általában a fölső tagozat első éveiben (vagy akár hittanórán) megtanulnak a gyerekek. Az antikvitás kora és eseményei pedig általában érdeklődésre tartanak számot, gondoljunk csak egyes hollywoodi szuperfilmek sikerére (pl. Ben Hur, Trója).

Ezeknek a filmeknek és más mozgóképes vagy irodalmi bestsellereknek egyik titka, hogy ügyesen (vagy kevésbé ügyesen) keverik a történelmi ismereteket és a fikciót. Talán ez élteti az Egri csillagokat is. Talán ezért születnek még történelmi és ál-történelmi regények a magas és kevésbé magas irodalomban. Mórában bízhatunk: ami történelem, az hiteles, és szemben bizonyos ponyvaregényekkel vagy tömegfilmekkel nem akar átverni: jól szétszálazható a kitalált és a valós. Ebből fakadóan megbízható forrás annak a számára, aki a korról tanulni is akar.

S bár Móra nem kortársunk, nyelve, stílusa nem támaszt nehézségeket talán a fiatal olvasó számára sem. Szabatos, érthető, nem magyaráz sem többet, sem kevesebbet, mint amennyire szükség van. Érzelmeket higgadtan fest, embereket tárgyilagosan, tömeget szenvtelenül, várost, tájat, történelmet érdeklődéssel, jelenetei pontosak, olykor bájosak és humorosak.

És magyar regény. Ebből pedig a megcélzott korosztályban (most pl. 9-10.-esek versenyén kötelező, de 7.-ben már jól olvasható) nem vagyunk igazán jól eleresztve. A 9.-es történelemkönyv megfelelő fejezete például kifejezetten ajánlja a lengyel Quo vadist elolvasásra. Ez sokban hasonlít Móra regényére. Hát akkor már inkább eredeti nyelvűt.

Az Aranykoporsó más erényekkel is bír. Középpontjában egyfelől két fiatal igazi szerelme áll. Látjuk őket megismerkedni, látjuk a fiú azonnali fellángolását annak minden örömével és gyötrelmével, látjuk a lány lassabb bevonódását, és látjuk azt, ahogyan egymásra találnak (a szaiszi fátyol mögött megdöntve egy mítoszt), majd tanúi vagyunk annak is, hogy hogyan kell titkolniuk szerelmüket. Igazán kamaszoknak való történet. A szerelem vége, a máshoz hiába férjhez adott leány, a bánatában meghaló, magát föláldozó fiú pedig a Rómeó - Júlia archetípusra hajaz.

Sokat ad a regény toleranciából is. Hisz a történelemből csak véres kezéről ismert Diocletianus itt vallási türelmet hirdető békés császár, aki csupán családi-apai megfontolásból, aggódásból válik kegyetlenné, s ezért súlyosan meg is fizet.

A gondos olvasó persze tanulhat mitológiát, de akár korabeli szokásokat, divatot, valamint betekintést nyerhet a római adminisztrációba vagy illemszabályokba is.

S ezek mellett a regény főként egy titok, egy jóslat története. A történet váza tulajdonképpen nem más, mint egy valaha, a regénybeli történések előtt jóval elhangzott jóslat beteljesedésének kérdése. Egy titokzatos, rejtélyes jóslat pontjai derülnek sorra ki a visszafordíthatatlan végkifejletig. Ennek egyes eleme (hogy Bion a jósnő fia) a jóslat főhőse, a császár számára is ismeretlen, másokat ugyan ismer (a „vadkan” megölése, a teljes titoktartás követelménye), és bár a jóslat bizonyíthatóan működik (császár lesz), a feltételt nem tudja teljesíteni. Ennek lesz áldozata a fia s így önmaga is.

 

A regény több helyszínen játszódik, például Rómában, a fővárosban, Antiochiában, Alexandriában (ma Egyiptom területe ez), Baiaeban, az akkor nagyon divatos nyaralóhelyen, a Níluson egy hajón. A történet alig több, mint egy évet ölel föl, ami alatt a főhősökkel, de a politikában, történelemben is nagyon sok minden történik.

A főbb szereplők mindegyike a császári udvarhoz kötődik így vagy úgy, mégis találunk olyan részeket, ahol egyszerű, a mindennapi megélhetésükért vagy a hitükért küzdő emberek szerepelnek.

Az elbeszélői szöveget meg-megszakítja egy-egy levél: Bion, a császári udvar matematikusa és Lactantius, a szónoklat tanára és mestere levelezik egymással, amikor a sors más városokba szólítja őket.

Az Aranykoporsó úgy szól a kereszténység kiteljesedéséről, államvallássá tételéről, hogy annak egy kitüntetett pontján egy pogány jóslat beteljesedése áll. S így minden komolysága és szomorúsága mellett a regény – a regényt záró Bion-levéltől különösen – valami szelíd ironikus fényt is kap.

ELÉRHETŐSÉGEK

1146 Budapest Cházár András u. 10.

RADNÓTI HÁLÓZAT

Várunk minden Öregdiákot, Támogatót, Szülőt, Tanulót és Barátot, aki segíteni szeretne a Radnóti színvonalának fenntartásában, vagy csak érdekli, hogy milyen események zajlanak nálunk.

© 2019 ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Minden jog fenntartva.

Keresés