Egyszerűsített épület- és iskolatörténet

ISPÁNOVITY MÁRTA: A Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziumának története jóval a századforduló előtt kezdődött.

FENYŐ D. GYÖRGY: Ahhoz, hogy az álmokból valóság lehessen, nem kevés pénzre volt szükség. Az első lépés egy bizonyos Freystädtler Antal lovag 1892-es végrendelete volt, aki 1 millió koronának tízévi kamatos kamatját ajánlotta egy zsidó középiskola alapítására és fönntartására.

MOLNÁR KATI: Ugyan nem pénzzel, de komolyan támogatta az ügyet a kor legfontosabb oktatásügyi szakembere, Kármán Mór. Neki komoly szerepe volt az iskola oktatási tervének - és így közvetve az alaprajzának is - a meghatározásában.  

GANTNER DANI: A pénzeket kezelő alapítvány 1910-ben került kapcsolatba Lajta Bélával, aki 1912-ben kapott megbízása alapján már a mai, Cházár András és Abonyi utca sarkán álló telekre készítette el terveit.

NÁVAI PÉTER: Az elkészült tervváltozatok között megtaláljuk azt is, amelynek alapján az épületet 1913 nyarán elkezdték építeni. Az építés hosszas kalandjai már itt elkezdődtek, mert az építkezés csak utólag engedélyeztetett tervek alapján indult meg, 1915-öt jelölve meg mint átadási időpontot, de a szomorú valóság az, hogy bár a tanítás korábban megindult az iskolában, véglegesen csak 1931-ben fejezték be a gimnázium épületét.

TOMCSÁNYI SZABÓ KATALIN: egy korabeli sajtóhír: "Az intézet hazai iskoláink között a legmodernebbek közé fog tartozni, nemcsak alaprajzi elrendezésénél fogva, hanem felszerelésénél és a tanítás szelleménél fogva is. (…) Az intézet 3 alsó, 3 középső és 3 felső osztályra fog oszlani, úgy elrendezve, hogy a 3-3 osztály külön-külön emeletsorban talál elrendezést, és így a némileg érettebb gyermekek a kisebbektől megfelelő módon el lesznek választva. A 9 tanteremhez 9 kis tanári szoba csatlakozik, amelyek az osztályt felügyelő tanárok szobái és részben kisebb szertárak lesznek."

DANCZ PÉTER: A folyosót a korban előírt kötelező szélességnél jóval nagyobbra, 5 méteresre tervezték. Az aula reprezentatív terét úgy helyezték el, hogy onnan a tanári szobák közvetlenül elérhetőek legyenek, és egyenes út vezessen a templomba is.

KOCSIS HÉDI: Az U alakú épület másik felére, a délnyugati oldalra tervezték a könyvtárat és a természettudományi termeket, laborokat. Az épület végéhez csatolták a tornatermet, ami a tervek szerint „egyszersmind tudományos mozgófénykép előadásokra” is szolgált volna. Az alagsori részt műhelyekkel töltötték meg. A második emeletre rajztermeket terveztek olyan elosztásban, hogy minden asztalra jutott volna egy ablak.

KROPOG ERZSI: Szintén nagyvonalúságra vall az a soha meg nem valósult terv, miszerint minden emeleten lett volna társalgó és büfé. Az egész terv nagyívűségének csúcsdísze pedig Michelangelo Dávid szobrának bronz másolata lett volna, ezt az udvaron akarták elhelyezni.

BUKOVINSZKY ORSI: Az építkezés azonban nagyon nehezen indult. Bár a szerkezetet hamar felhúzták, az első világháború kitörése közbeszólt. 1914-től hosszú éveken át egy teljesen üres épületváz várta sorsának jobbra fordulását.

NAGY PIROSKA: Az épület befejezése viszont a húszas évek elején égetően sürgőssé vált. Ekkor már egyre kevesebb helyre vettek fel zsidó diákokat, nemcsak egyetemi, hanem gimnáziumi szinten is.

MOZER TAMÁS: A néhány újabb szükségleállással tarkított munkálatok után 1923-ban kezdődött meg a tanítás, igaz, hogy még csak az Abonyi utcai fronton. Ekkor még nem volt kész az imaterem sem, az első istentiszteletet még kölcsönkért padokon tartották a félkész teremben. Ezután a munkálatok megint leálltak, mert az alapítvány pénze elfogyott, elértéktelenedett.

ZÖLD PÉTER: Az utolsó nekifutás részeként 1929-re elkészültek a homlokzatok. E mellett még egy komoly feladat várt az új tervezőkre: el kellett helyezni a leánygimnáziumot. Az ehhez szükséges munkálatokkal a korábbi tempóhoz képest szédítő sebességgel végeztek 1929 és 1931 között. Kisebb-nagyobb átalakításokba fogtak, és az iskola hátsó traktusára ráépítettek még egy emeletet.

SZABÓ KATI: Az új iskola ezzel együtt is sokat elvett a nagyvonalú térkezelésből. Még át se adták a széles és fényes folyosót, máris ketté kellett vágni egy fallal. Még be se költöztek az osztályfőnökök a megálmodott külön tanári szobákba, egy részüket el kellett venni. A bővülés két nyertese a hátsó bejárat volt – ami jelentéktelen ajtóból díszes kijárattá nőtt – és a kényszerűen megmagasított, messziről látható kémény.

ZIMMERMANN HENI: Miután 1931 őszén a harmadik emelet is megkapta az utolsó engedélyt, az épület elkészült. Az osztályok, irodák és szertárak közötti átrendezés után a hivatalos avató ünnepséget az 1931/32-es tanév végén tartották. Az iskolában az eredeti grandiózus tervekhez képest már ekkor sokkal több gyereket vettek fel.

PATAKI HENI: Később, a zsidótörvények életbe lépésével a helyzet rosszabbodott, a tervezéskor 35 hallgatóra megálmodott termekben sokszor ötven fő feletti osztályok tanultak. A lányoknak testnevelés óra előtt sokszor öltözni is az osztályteremben kellett, sőt a lányrészre ebédlő sem jutott.

MARKOVITS TIBOR: Az egyenruha ebben az időben: Az alsó 4 osztályban sötétkék rakott szoknya, fölgombolós, hétköznap csíkos matrózblúzzal, ünnepnapon fehér matrózblúzzal. A fölső négyben már sima szoknya, ugyanúgy két blúz, fekete flór harisnya. Nem volt szabad selyemharisnyát és magassarkú cipőt hordani. Volt egyensapka, csónaksapka és jelvény is. Kötelező volt hordani ünnepnapokon is, hétvégén is.

DIÓSZEGI-SZŐCS MÁTÉ: Az épület 1944 novemberében jelent meg a 101/359 számú Kisegítő Munkásszázad életében, amikor Ocskay saját katonáival kísérte át embereit az Abonyi utcába. Az épület ekkor már túl volt sok dolgon. A gimnázium 1942-ben kiköltözött, helyét a Központi Tábori Hivatal vette át, majd rövid ideig egy hadikórház is működött benne. Ocskay számára az épület több szempontból is ideális volt. Messze feküdt a gettótól, óriási volt és eredeti funkciója miatt alkalmas akár több ezer ember egy idejű ellátására.

FÁBIÁN MARCI: A háború befejezése után az épületet kitakarították. Az épület viszonylagos épségben vészelte át a bombázásokat és az ostromot, a harmadik emelet és a tornaterem födémjének átszakadásán kívül csak kisebb külső sérülések voltak rajta. De a tanári kar és a diákság létszáma egyaránt jentősen megcsappant.

LENGYEL ZSUZSA: Zsoldos Jenő igazgató '45 augusztusában tartott konferenciáján eléggé keserű hangot ütött meg. Az iskola szinte minden könyvtári és iratanyaga eltűnt, megsemmisült. A szertárak üresek voltak, a bútorok nagy része használhatatlan, a mások részére kölcsönzött felszerelések eltűntek, a maradékot pedig szétrabolták.

FARKASHÁZI CSILLA: 1952-ben politikai utasításra, ide költözött az István gimnázium. A zsidó gimnázium 1952-ben kiköltözött, és a Rökk Szilárd utcába vándorolt a Rabbiképző Intézetbe. Az Abonyi utcai épületbe az István gimnázium mellé pedig beköltözött az eredetileg az Irányi utcában működő Tanítóképző (a korábbi Angolkisasszonyok), és rövid ideig működött itt egy körzetesített általános leánygimnázium is.

PÁLINKÓ DANI: Ebből a káoszból 1957-re született egy önálló általános iskola és gimnázium, mely két évvel később, a költő 50. születésnapján felvette Radnóti Miklós nevét. Érdekes módon a fent felsorolt intézmények a maguk módján mind hozzájárultak a Radnóti hírének és szellemiségének kialakulásához.

TÖRZSÖK ÉDUA: Lukács Sándor igazgató fakultációs rendszerével – 4 éven keresztül 2 választott tárgy magas óraszámban - 1974-ben érettségizett az első osztály e rendszerben.

CSATÁR KATI: 1975-ben tűz ütött ki a tanáriban. A naplók megmaradtak, de pl. a matematikusok fölbecsülhetetlen értékű gyűjteménye megsemmisült.

ALBERT VIKTOR: Lami Rudolf igazgatósága alatt, 1983-ban kapott végzős diák először Radnóti plakettet. A díjazottak között volt Nyakas Tünde és Steller Gábor is.

MUNKÁCSI TAMÁS: 1985-ben elindult az első vízitúra.

HEGYI ERZSI: 1988-ban, az első, a maihoz hasonlatos Radnóti napon tűz ütött ki a fiú testnevelés teremben. A tudományos diáknap némi késéssel, de elkezdődött és lezajlott.

KORNAI JULCSI: Réz Erzsi igazgatósága alatt az első 8 osztályos gimnázium 1998-ban, az első 6 évfolyamra felvett osztály 1999-ben érettségizett.

TASNÁDI ILDIKÓ: 1998 februárjában – külső forrásokból – elkészült a nyelvi labor helyén az első számítógépterem.

HARRÓ ÁGOTA: Tomcsányi Péter igazgatósága alatt elindult a nyelvi előkészítő osztály. Az első 1+6 osztályos dé jelű osztály 2015-ben érettségizett.

HORVÁTH BEÁTA: Az iskola 50. születésnapját nagyszabású programok, vaskos kötet és az országos Radnóti-év megnyitója keretezte.

DROZD ZSUZSA: Molnár Katalin igazgatása alatt elkészültek az épület teljes felújítására vonatkozó tervek.

LÁNG GYÖRGY: 2019. május 15-én megkezdődik a névadás 60. évfordulója.

ELÉRHETŐSÉGEK

1146 Budapest Cházár András u. 10.

RADNÓTI HÁLÓZAT

Várunk minden Öregdiákot, Támogatót, Szülőt, Tanulót és Barátot, aki segíteni szeretne a Radnóti színvonalának fenntartásában, vagy csak érdekli, hogy milyen események zajlanak nálunk.

© 2021 ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium. Minden jog fenntartva.

Keresés